K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Reiter L�szl�-Az etalon III. 1 fele	Forr�s :http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4060	2013.04.08. 19:11
N�met juh�szkuty�kn�l a k�rungokon a viselked�sreperto�r nagyon sz�k r�sz�nek szinte csak jelk�pes felm�r�se t�rt�nik, nagyon gyenge "�rz�-v�d� produkci�" form�j�ban, amely az �r�kletes anyag megbecs�l�s�re abszol�t alkalmatlan. Ez a "teljes�tm�nyb�r�lat" ink�bb csak formas�g, s a "teny�szt�k" ebbe mintegy hallgat�lagosan bele is t�r�dtek, s�t, legt�bbj�k ma m�r �ppen egy szigor�bb �s szakmailag megalapozottabb sz�r�rendszer kidolgoz�sa, bevezet�se ellen tiltakozik. A jelenleg bemutatand� gyakorlat - ak�r munkavizsg�r�l, ak�r k�rungr�l van sz� - szinte csak a zs�km�nyszerz� �szt�n aktiv�l�s�ra �p�tett koreogr�fia, amely tulajdonk�ppen m�s �szt�nk�szlet vizsg�lat�t nem is teszi lehet�v�. Minden tulajdons�got felm�rni szervezett rendezv�nyek keretei k�z�tt nem lehets�ges, ez�rt nagyon fontos a teny�szt�i szeml�let form�l�sa is, hiszen a teny�szt� az, aki saj�t �llatainak viselked�s�t nap mint nap l�tja. Azonban egy �j, az eddigiekn�l szakmailag megalapozottabb k�vetelm�nyrendszer kidolgoz�sa - meggy�z�d�sem szerint - seg�t majd a helyes, azaz a teljes�tm�nyorient�lts�g ir�ny�ba terelni a jelenleg sajnos �ltal�nosnak mondhat� "k�llemorient�lt teny�szt�si" szeml�letet. Am�g a n�met juh�szkutya terel�ebk�nt dolgozott, nem volt sz�ks�g egy�b k�szs�g�nek, tulajdons�g�nak felm�r�sre. Hiszen ez a munka annyira sokr�t�, k�vetelm�nyeihez csak az ehhez sz�ks�ges, rendk�v�l �sszetett, eg�szs�ges �szt�nk�szlettel rendelkez�, maxim�lisan kiegyens�lyozott viselked�s�, fizikailag �s pszich�sen egyar�nt �p, ig�nytelen, sz�v�s egyedek tudnak csak alkalmazkodni. Ma m�r kiv�telnek sz�m�t, ha egy-egy kutya terel�feladatokat l�t el. A terel�vizsg�kra k�telez�s sem jelenthet megold�st. A mai realit�sokkal nem egyeztethet� �ssze, hiszen ahhoz a helyi fajtaklubok mindegyik�nek tudnia kellene birkany�jakat �s megfelel� ter�letet biztos�tani a kik�pz�shez. R�ad�sul nem ny�jtana popul�ci�szinten megb�zhat� k�pet, hiszen az egyed egyr�szt nem lenne �gysz�lv�n �leten �t tart� terhel�snek kit�ve, amint ez az igazi terel�kuty�k eset�ben t�rt�nik, m�sr�szt bizonyosra vehet�, hogy a megm�rettet�sre sz�zal�kokban nem is �rz�kelhet� popul�ci�r�szt nevezn�nek, �gy az �llom�ny�tlagot megk�zel�t�leg sem reprezent�ln� az eredm�ny. Maradjunk a realit�sokn�l! Milyen pszich�s tulajdons�gok m�r�se elengedhetetlen a fajta haszn�lati alkalmass�g�nak fenntart�s�hoz, fejleszt�s�hez? �gy gondolom, ezek a k�vetkez�k: er�, kem�nys�g, agresszi�, akt�v v�dekez�si reakci�, zs�km�nyszerz� �szt�n, apporthajlam, alapterm�szet. A sorrend nem jelent egyben fontoss�gi sorrendet, hiszen senki nem tulajdonosa a b�lcsek k�v�nek, hogy ilyen horderej� dolgokban fontoss�gi sorrendet �ll�thasson fel. Maradjunk abban, hogy ezeknek a felsorolt tulajdons�goknak az �llom�nyszint� megl�te elengedhetetlen�l sz�ks�ges. Mit jelentenek, milyen t�r�l fakadnak a jelzett tulajdons�gok? L�nyeges, hogy ebben egyet�rtsenek a szakemberek, csak akkor v�rhat� folyamatosan javul� tendencia a popul�ci� �r�kletes anyag�ban. Mit is �rt�nk az egyes kifejez�sek alatt?   Er�: Az el�z� r�szben m�r besz�lt�nk err�l. Ebben az esetben nem fizikai er�r�l van sz�. A keletn�met teny�szszemle, illetve k�rungsziszt�ma az �ld�z�si �szt�n (amely nem felt�tlen�l azonos a zs�km�nyszerz� �szt�nnel) megnyilv�nul�s�t �rtette alatta. A magam r�sz�r�l �gy v�lem, hogy a kuty�ban, emberrel szemben ilyen esetekben nem mindig a zs�km�nyszerz� �szt�n aktiviz�l�dik. A falk�ban t�rt�n� rivaliz�l�sok ut�ni vesztes, vagy a territ�riums�rt� idegen �ld�z�s�nek �szt�ne is aktiviz�l�dhat ilyenkor. Nagy val�sz�n�s�ggel nem egyetlen �szt�n, hanem �sszetett �szt�n�s megnyilv�nul�s a teljes�tm�ny alapja ebben az esetben.   Kem�nys�g: Szint�n az el�z� r�szben t�rgyaltuk r�szletesen. M�r�se b�r felfoghat� a b�tors�g, magabiztoss�g egyik tesztpr�b�j�nak is, m�gsem mer�ti ki annak fogalm�t, l�v�n annak enn�l l�nyegesen t�bb �sszetev�je (pl. idegen emberekkel, �llatokkal szembeni megnyilv�nul�sok). Mindenesetre ebben a szitu�ci�ban adott v�laszreakci�kb�l r�szinform�ci�kat kapunk a b�tors�gra, magabiztoss�gra, k�zd��szt�nre, s mindezek terhelhet�s�g�re vonatkoz�an. A fog�s hat�konys�ga is ez alkalommal vizsg�lhat�.   Agresszi�: E tulajdons�g n�lk�l val�sz�n�leg az �let sem alakulhatott volna ki a F�ld�n. A tulajdons�g t�lzott dominanci�ja azonban �ppoly eg�szs�gtelen pszich�re utal, mint hi�nya, vagy csek�ly megl�v�s�ge. K�v�natos, hogy optim�lisan (kifejezetten) �rv�nyre jusson, de az egyed emiatt ne v�ljon ir�ny�thatatlann�. Sokan azonos�tj�k ezt a jellemz�t a b�tors�ggal, azonban ez m�r csak az�rt is t�ves megk�zel�t�s, mert a f�l�nk kutya is gyakran agressz�v. Sem b�tors�got, sem f�lelmet nem jelent, amint oly sokan t�vesen v�lik, de ezekkel a tulajdons�gokkal �sszef�gg�sben aktiviz�l�dik. Fontos megnyilv�nul�s a territ�rium, a falka, a zs�km�ny stb. v�delmez�sekor az akt�v, m�s esetekben a passz�v v�dekez�si reakci� mintegy k�s�r� jelens�gek�nt.   Akt�v v�dekez�si reakci�: A nev�ben is benne van, ellent�te a passz�vnak, amikor az egyed elker�l� reakci�val reag�l a sz�m�ra vesz�lyesnek v�lt dolgokra. A kifejezett akt�v v�dekez�si reakci�val rendelkez� egyed nem t�r ki a k�zdelem el�l, s�t, ink�bb keresi r� az alkalmat, arra megfelel�en motiv�lhat�. Az agresszi�val egy�ttesen megnyilv�nul� �szt�n�s tulajdons�g.   Zs�km�nyszerz� �szt�n: �sszetetts�ge miatt eg�sz k�nyvet lehetne �rni r�la (ak�rcsak a t�bbi tulajdons�gr�l is), itt azonban csak nagyon r�vid t�rgyal�s�ra van lehet�s�g. A vad�szat �gy az egy�ni, mint a csoportos vad�szati m�dokn�l az al�bbi folyamatra �p�l: a.) a zs�km�ny keres�se, b.) becserk�sz�se, c.) lerohan�sa, d.) �ld�z�se, e.) megragad�sa, f.) tart�s fog�sa, leteper�se, illetve meg�l�se, g.) hal�lra r�z�sa, h.) elcipel�s egy biztons�gos helyre. Ez az �szt�n a zs�km�ny (rongy, csib�szkar) "hal�lra r�z�s�val", biztons�gos helyre cipel�s�vel el�g�l ki. Jelent�s�ge az �rz�-v�d� munk�ban ink�bb a fiatal egyedek felk�sz�t�s�n�l van, mint a v�gleges teljes�tm�ny bemutat�s�n�l. Pontosabban jobb, ha egy munkakutya velesz�letett b�tors�ga, harci �szt�ne r�v�n teljes�t, mint zs�km�nyol�si �szt�nt�l vez�relve. A nyomk�vet�s tan�t�sa sor�n viszont igaz�n nagy seg�ts�g�nkre lehet a zs�km�ny keres�s�re ir�nyul� kifejezett hajlam.   Apporthajlam: A zs�km�nyszerz� �szt�n r�sz�nek tekinthet�. A zs�km�ny cipel�s�re, hordoz�s�ra ir�nyul� hajlam. �nmag�ban t�rt�n� vizsg�lata nem ad kell� t�mpontot a zs�km�nyol�si �szt�n milyens�g�t illet�en, annak �sszetett volta miatt. Sok kifejezett apporthajlammal rendelkez� egyed nem reag�l kell�k�ppen egy igazi zs�km�ny�llatra, ugyanakkor sz�mos olyan kutya, amely sz�vesen vesz �ld�z�be vadat vagy h�zi�llatokat, nem �rdekl�dik kell�k�ppen az apport ir�nt. Optim�lis esetben a k�t tulajdons�g egy�ttesen van meg. A j� apporthajlam� kutya kiv�l�an motiv�lhat� kedvenc j�t�kaival a kik�pz�s bizonyos f�zisaiban. A hajlam hi�nya keservess� teszi a kik�pz�st, sok par force elem alkalmaz�s�t t�ve sz�ks�gess�.

Reiter L�szl�-Az etalon III. 2 fele	Forr�s :http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4060	2013.04.08. 19:09
Alapterm�szet: A n�metek wesennek (das Wesen) nevezik. A n�metjuh�szosok z�me �gy v�lekedik, helyesebb az idegen formul�t haszn�lni, mert a term�szet, alapterm�szet kifejez�s nem fedi pontosan azt, amit a wesen fogalma takar. A magam r�sz�r�l azonban nem tartom helyesnek a wesen sz� haszn�lat�t, hiszen az�rt, mert n�met fajt�val foglalkozunk, nem felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy a legk�l�nf�l�bb szakkifejez�sek n�met nyelven r�pk�djenek, ann�l is ink�bb, mivel az alapterm�szet kifejez�snek ugyanaz a jelent�se. Ebben az esetben a sz�t�ri meghat�roz�s a m�rvad�, nem a kifejez�st haszn�l�k k�nye-kedve. Igaz ez akkor is, ha gyarl� m�don magam is gyakorta haszn�lom a wesen sz�t a magyar megfelel�je helyett. A magyar irodalom nagyjai biztosan forognak a s�rjukban anyanyelv�nk elmagyartalan�t�sa miatt. Gondoljunk csak arra, hogy a kuvasz, komondor, kuli, magyar vizsla stb. magyar fajt�k vonatkoz�s�ban is egyre s�r�bben halljuk a wesen kifejez�st! Ez az �n szememben �ppen olyan, mintha a n�metek azt mondan�k a n�met juh�szkuty�ra, hogy ilyen vagy olyan az "alaptermesete" (!), csak �gy "e"-vel, �kezet �s "z" n�lk�l, hiszen azt �k nem igaz�n j�l tudj�k kiejteni. Micsoda k�ptelens�g lenne! Mint a "tsegedi gulas"! Biztosan csod�lkoznak rajtunk, ha nem is mondj�k - l�v�n kell�k�ppen udvariasak - hogy ezek a magyarok m�g maguk k�zt is kevert nyelvet haszn�lnak. Ha m�r azonban haszn�ljuk �r�sban is, akkor legal�bb �rjuk helyesen: "wesen". A fonetikus kiejt�s szerinti "v�zen" �r�sm�d helytelen, hiszen a sz� nem k�zkelet� idegen sz�nak sz�m�t, �gy az idegen szavak helyes�r�si szab�lyai vonatkoznak r�. Elkalandoztam kiss� a l�nyegt�l. Sz�val az alapterm�szet a kutya legk�l�nf�l�bb szitu�ci�kban megnyilv�nul� reakci�ib�l ismerhet� meg. Olyan m�rce fel�ll�t�sa sz�ks�ges a teny�sz-rendezv�nyeken, amelynek seg�ts�g�vel ez a tulajdons�g is �rt�kelhet�. Ennek kidolgoz�sa m�r csak az�rt sem k�nny� feladat, mert ha sablon �ll�tunk f�l, az egyenl� m�rce elv alapj�n, akkor ehhez kell�k�ppen fel tudj�k majd k�sz�teni a gazd�k a kuty�ikat, m�rpedig nek�nk a legkev�sb� a tanult, sokkal ink�bb az �r�kletes k�szs�gek, tulajdons�gok felm�r�se lehet csak a c�lunk. Hiszen a teny�szt�sben, ahogy mondani szok�s, semmi m�s nem sz�m�t, csak az, ami �r�kl�dik. Tekintve, hogy az �r�kl�tt tulajdons�gok megnyilv�nul�sain a k�rnyezeti t�nyez�k (pl. kik�p�z�s) nagy m�rt�kben m�dos�thatnak, szinte bizonyos, hogy egy-egy saj�ts�g vizsg�lat�val annak �r�kletes m�rt�ke bizonyoss�ggal nem meg�llap�that�, t�bb saj�ts�g vizsg�lata �sszess�g�ben mindazon�ltal nagyon val�sz�n� k�vetkeztet�st eredm�nyez, persze csak a megfelel� m�r�si m�dszerek alkalmaz�s�val. Teh�t c�lul kellene t�zn�nk olyan m�r�si rendszer kidolgoz�s�t, amely �ppen csak annyira a teljes�tm�nyvizsga sziszt�m�ja szerint m�rlegeli az adotts�gokat, amennyire felt�tlen�l sz�ks�ges, s ahol csak lehet, improviz�ci� az anal�zis alapja. Persze ez k�nyes k�rd�s, hiszen kell� k�r�ltekint�s h�j�n s�r�lhet az egyenl� elb�r�l�s elve, sorozatos kritik�knak kit�ve a k�rungmestereket, m�gis, hiszek abban, pontosabban csak abban hiszek, hogy megfelel� emp�ti�val kidolgozhat� az a sziszt�ma, amellyel es�ly lehet az �r�kl�tt adotts�gok sz�ntelen sorvad�s�nak meg�ll�t�s�ra, a fajta megment�s�re, s csup�n restaur�l�s helyett a folyamatos, k�vetkezetes jav�t�s�ra. Tudom, Klebelsberg Kun� eg�szen m�sra, sokkal nagyobb horderej�, a nemzetet �rint� bajokra mondta, mindazon�ltal tal�n nem tekintik szents�gt�r�snek, ha �t�ltetem a n�met juh�szkutyapopul�ci�t �s annak teny�szt�it �rint� probl�m�kra: "Olyan �ri�si a k�r, hogy hatalmasat kell alkotnunk, ha nemcsak p�tolni, hanem fejl�dni is akarunk"... Az is evidens, hogy a fajtagazda orsz�gnak illene megtenni az els� l�p�seket. Olyan jelek is mutatkoznak, amelyek szerint �ppen az els� l�p�seket megel�z� "start�llapot" visz�lya m�rgezi az SV leveg�j�t. S b�r n�h�ny h�napja m�g rem�nykedtem egy ottani gy�keres szakmai el�rel�p�s �dv�z�t� hat�s�ban, ma m�r nem vagyok annyira der�l�t�. Hiszen b�r sz�ks�ges, de nem el�gs�ges a megfelel� szakmai koncepci� kidolgoz�sa, fel kell merni v�llalni annak az �dium�t, hogy kimondjuk, mely kuty�k nem k�v�natosak a munkakutyateny�szt�sben. Ugye bel�that�: "k�llemorient�lt" n�met juh�szkutya-teny�szt�s nem l�tezhet, hiszen az a standard �s a stephanitzi eszme lek�p�se!" Ahhoz, hogy ne �gy legyen, s a v�ltoztat�s ne csak hangzatos szlogen maradjon, meg kell nevezni a teny�szt�sben sz�vesen l�tott �s nem k�v�natos egyedeket egyar�nt! Nos, ez azt jelenten�, hogy a szem�rmetlen�l "hochzucht"-nak l�d�tott �llom�nyr�sz elk�peszt�en nagy h�nyad�t ki kell, kellene selejtezni. A kiv�tel val�ban minim�lis, hiszen a VA kanok k�z�l p�ld�ul az 1985 ut�ni id�kt�l napjainkig, tal�n csak Jack v. Trienzbachtal �s annak n�h�ny ivad�ka tudott olyan - val�sz�n�leg genetikailag is megalapozott � teljes�tm�nyt prod�k�lni, amelynek ok�n m�lt�an bevonhat�ak a teljes�tm�nyorient�lt teny�szt�sbe. Az elm�lt kb. 2 �vtized VA mez�ny�nek tal�n �sszes t�bbi egyede csup�n olyan teljes�tm�nyekre k�pes, amelyekt�l a teljes�tm�nyorient�lt teny�szeteknek saj�t k�zeg�kben is valamivel �tlag alattinak tartott egyedei - genetikailag megalapozottan - szignifik�nsan t�bbre k�pesek. (Az m�r m�s k�rd�s, hogy a jelenlegi kiv�laszt�si rendszer szakmaiatlans�g�nak �s elfogults�g�nak k�sz�nhet�en egy �szt�ngyenge, VA kuty�b�l ink�bb lehets�ges munkakuty�nak cs�folt egyedet kre�lni, mint a val�ban kiv�l� munkakuty�kb�l esetlegesen VA teny�szegyedeket") utalok Karl-Heinz Baum�ller cikk�re "Megv�ltozott teny�szt�si viszonyok az SV-ban... NJ �js�g 2004/3. sz�m (forr�s: SV-Zeitung), abban is legink�bb az utols� mondatra, amelyet nem a ked�lyek borzol�sa, hanem a t�nyek �s az elv�rhat� szakmai orient�lts�g ok�n k�l�n is id�zek: "Hogyan tudna teh�t Rikkor Bad-Boll egy BSP gy�ztest �r�k�teni, ha �sei k�zt nem szerepel egyetlen olyan kutyasem, amelyek munkakutyatulajdons�gaik r�v�n sz�mos ter�leten sikerrel alkalmazva lettek?" Ha ez a tendencia megtorpan, s nem folytat�dik az alapterm�szet�kben (de fel�p�t�s�kben is) hib�s egyedek megnevez�se, s azt k�vet�en teny�sz-felhaszn�l�suknak - nem felt�tlen�l a megtilt�sa, dedrasztikus �s szakszer� m�rs�kl�se, akkor az eg�sz anyaorsz�gi v�ltoztat�si ig�ny puszt�ba ki�ltott sz� marad  X. Y.  Term�szetesen mindez b�r nagyon sz�ks�ges, nem elegend�. Meg kell t�rt�nnie egy megb�zhat� val�s (!) szur�rendszer kidolgoz�s�nak, a fentebb jelzett tulajdons�gok vonatkoz�s�ban. Az �ltalam leghat�konyabbnak tartott v�ltozat a hajdani keletn�met ZTP �s k�rungsziszt�ma �tdolgozott, kieg�sz�tett verzi�ja. Az eddigiekhez k�pest az lenne �j benne, hogy m�g sz�lesebb tulajdons�gr�teget m�rne f�l, �s a m�r�s m�dja is v�ltozna valamelyest, jobban t�rekedve az �r�kl�d� adotts�gok val�s felt�rk�pez�s�re. Hogyan lehetne ezt kivitelezni? Ne feledj�k, a standardorsz�g csak a teny�szt�s c�lj�t hat�rozza (hat�rozhatja) meg sz�munkra, a hozz� vezet� �t a mi utunk kell, hogy legyen. Ennek kidolgoz�sa nem fog menni kor�bbi megalapozatlan preszt�zsek, s a fajta elemi �rdekeit semmibe vev� �zleti �rdekek s�relme n�lk�l. Azt hiszem, teny�szt�sir�ny�t�sunk ennek �dium�t felv�llalva tev�kenykedhet csak eredm�nyesen. A "szat�cs�rdekekkel" �s a k�tes �rt�k� ""n�met m�tosszal"- megv�vni a harcot pedig l�nyegesen nehezebb lesz, mint amilyen kih�v�s el� �ll�

Max von Stephanitz	Vinis Ferenc	2012.08.30. 12:34
"Minden nevel�s �s kik�pz�s titka, a meglev� hajlamok helyes felismer�se �s alkalmaz�sa." - Max v Stephanitz Max von Stephanitz A n�met juh�szkutya t�rt�nete elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dik Max von Stephanitz nev�vel. Max von Stephanitz 1864-ben sz�letett, �s 1936-ban halt meg. Eg�sz �let�t annak az eszm�nek szentelte, hogy egy ide�lis, sok c�lra haszn�lhat� kuty�t teny�sszen ki. Nagy tapasztalatot szerzett k�l�nb�z� fajt�j� katonakuty�kkal. ennek kapcs�n ismerte fel, mennyire alkalmas a N�metorsz�gban honos �rz�kutya munkakuty�nak. Akkoriban teljes lend�lettel fejl�d�tt az Angli�b�l sz�rmaz� kutyafajta-teny�szt�s �s a kutyaki�ll�t�sok szervez�se. Sok helyi kutyafajt�t neveztek ki, �s ismertek el rassznak, ezeket azut�n pedig m�r ide�lk�pe szerint teny�sztett�k ki. L�trej�tt azonban n�h�ny �j fajta is. Sok egykori munkakutya f�l�slegess� v�lt imm�r, ez�rt nem az volt a fontos, mennyire felelnek meg eredeti feladatuknak, hanem csak a sz�ps�g�k sz�m�tott. Akkoriban p�ld�ul a sk�t juh�sz, vagy collie �llt a n�pszer�s�gi lista els� hely�n, de m�r n�met hazai juh�szkuty�ra is szemet vetettek a sz�ps�gteny�szt�k. Fontos volt hogy a lehet� legjobban hasonl�tsanak a farkasra, ez�rt k�l�n�sen a r�vid sz�r�, �ll� f�l� kuty�kat kerest�k �s vont�k be a teny�szt�sbe. K�l�n�sen Sz�szorsz�gban, T�ringi�ban �s W�rttembergben voltak ilyen j�sz�gok, ahol a j� �zleti �rz�kkel meg�ldott juh�szok m�r a m�lt sz�zadban is adogattak el kutyak�lyk�ket. A w�rttembergiek egy�bk�nt nem voltak nagyon n�pszer�ek, mert f�l�k gyenge volt, lekonyult. Sz�p volt viszont faroktart�suk, ami nem mondhat� el a t�ringiaikr�l, melyeknek gyakran cs�f, kunkori farkuk volt. A w�rttembergiek �ltal�ban ngyobbak, er�sebb csontozat�ak, j� fel�p�t�s�ek, j� j�r�s�ak. Kem�nyen oda tudtak kapni, de �ltal�ban nyugodtabb term�szet�ek voltak, mint a t�ringiaiak. A sv�bok pedig sz�letett kutyabolondok �s szenved�lyes teny�szt�k. A c�l �rdek�ben a sv�b teny�szt�k bevont�k a teny�szt�sbe a t�ringiai kuty�kat, melyeknek sz�pen �llt a f�l�k, �s farkashoz hasonl�t� sz�p sz�n�k volt, �s ezzel megalapozt�k a ma ismert n�met juh�sz teny�szt�si vonal�t. T�rt�ntek keresztez�sek farkasokkal is, �m ezek nem vezettek a k�v�nt eredm�nyre, �gy a farkaskever�kek nem voltak hat�ssal a n�met juh�sz kifejl�d�s�re. Von Stephanitz lovaskapit�ny, aki �letre sz�l� bar�ts�got k�t�tt a kuty�kkal, egy ki�ll�t�son pillantotta meg �lmai kuty�j�t, HEKTOR LINKSRHEIN-t, akit k�s�bb �tkeresztelt ,,Horand von Grafrath"-ra. �ll�t�lag ez a pillanat vitte arra az elhat�roz�sra, hogy 1899-ben Arthur Meyerrel megalap�tsa a N�met Juh�sz Egyletet. Von Stephanitz neves kutyaszak�rt� volt. Katonak�nt bej�rta Eur�p�t, az �szaki-tengert�l a Balk�nig. M�r akkor is ki�ll�t�si helyzetben f�nyk�pezte a kuty�kat, de megfigyelte �ket munka k�zben is. R�szletes k�nyvet is �rt ,,A n�met juh�szr�l sz�ban �s k�pben" c�mmel, melyet sok nyelvre leford�tottak. A k�t vil�gh�bor� sor�n sz�mtalan ment�si feladatot kaptak a juh�szkuty�k, �s milli�nyi csod�l�t, bar�tot szereztek, nem csak N�metorsz�gban, hanem k�lf�ld�n is. A hazat�r� katon�k besz�moltak a n�met juh�szkuty�k csod�s tetteir�l, egyik�k-m�sikuk k�s�ret�ben m�r ott is volt egy n�metjuh�sz. Ma a legkedveltebb �s legsikeresebb kutyafajt�k egyike. Forr�s: Kutyak�nyvt�r; A N�MET JUH�SZKUTYA

A n�met juh�szok betegs�gei:	Forr�s:Wikip�dia	2012.02.28. 20:36
Minden kutyatart�nak k�teless�ge ismerni a n�gyl�b� bar�tj�ra jellemz� betegs�geket, erre ott vannak a szakk�nyvek, a teny�szt�k, a kuty�s ismer�s�k �s mindenekel�tt az �llatorvosok. A diagnosztiz�l�s �s a gy�gy�t�s az �llatorvos feladata. Az �llatorvos oltja be a kuty�kat az Olt�si program alapj�n. A k�ly�k az els� olt�s�t m�g a teny�szt�n�l kapja meg parvov�rus szopornyica ellen, majd a kombin�lt olt�s k�vetkezik a 10-11. h�tben, ennek ism�tl�se a 14., de ink�bb a 16. h�tben. Ekkor kapja meg a veszetts�g elleni olt�st is. A kutya �vente kap eml�keztet� olt�st. A f�regtelen�t�st a sz�let�st k�vet� 14-16. napon kell elv�gezni, majd a k�ly�k 8 hetes kor�ig hetente meg kell ism�telni. A feln�tt kutya f�regtelen�t�se �vente 3 alkalommal t�rt�nj�k. V�dekezni kell a kutyabolha �s a tet� ellen is. Az �llatorvos felvil�gos�t�st ad a f�regtelen�t�ssel kapcsolatban, az olt�sokra pedig minden alkalommal berendeli a kuty�t. Az al�bb felsorolt betegs�gek a n�met juh�szkuty�ra jellemz�ek, �s minden esetben csak az �llatorvos gy�gy�thatja meg azokat: Szaruh�rtya-gyullad�s: T�netek: el�sz�r matt, k�s�bb zavaros szaruh�rtya, amely pirosodni kezd, majd s�t�tbarna pigmentszemcs�k lesznek l�that�ak. Zsebl�mpa f�nye mellett mindez �szrevehet�. Gyomorcsavarod�s: A n�met juh�szkuty�nak m�ly a mellkasa, ez�rt a t�pl�l�kkal teli gyomornak nincs nagy mozg�stere. A kutya ugr�l�sa, hemperg�se k�vetkezt�ben a gyomor megcsavarodhat, hiszen azt csak a nyel�cs� tartja. T�netek: a gyomor gyorsan felf�v�dik, a kering�si rendszer �sszeesik, a betegs�get elesetts�g, h�nyinger, l�gz�si neh�zs�g k�s�ri. Ha a gyomor megcsavarodott, a kutya m�r h�nyni sem tud, csak az oper�ci� �s az azt k�vet� kezel�s seg�thet. B�lbetol�d�s:: az egyik b�lszakasz beletol�dhat a m�sikba, ak�r egy teleszk�p. Az ok: a b�lszakasz b�nul�sa, amely legink�bb a 4-10 h�napos kuty�kat fenyegeti. T�netek: puha vagy foly�s sz�klet, melyben v�rnyomok is lehetnek, gyakori sz�kel�si inger, ezt k�vet�en sz�kreked�s, gyors fogy�s. Kr�nikus exokrin hasny�lmirigy-el�gtelens�g: T�netei: hasmen�s, �hs�g, folyamatos lesov�nyod�s. A sz�klet habos, csillog�, savany� szag�, em�sztetlen t�pl�l�kr�szeket tartalmaz�. Ha a kutya nagy zs�rtartalm� t�pl�l�kot evett, a sz�klet sz�rke vagy �lomsz�n�. A rossz em�szt�s miatt a kutya �lland�an �hes, a saj�t em�sztetlen sz�klet�t is elfogyasztja. Gyullad�sos �z�leti megbeteged�sek: (Sok kuty�s ink�bb a betegs�g latin nev�t (arthritis > artritisz) haszn�lja a hosszabb magyar megfelel� helyett.) A betegs�g egyszerre t�bb �z�letet is megt�madhat (polyarthritis > sok�z�leti gyullad�s). T�netek: A kutya nehezen t�p�szkodik fel, er�s f�jdalmai vannak, �get�s vagy fut�s k�zben fel-fels�r, nincs kedve mozogni, az �z�letek gyakran megdagadnak, melegebbek a k�rnyez� testr�szekn�l. A betegs�g l�zzal is j�rhat. Az �llatorvos az al�bbiakat javasolja: a kuty�t csak s�t�ltatni kell, a hideg padl�n nem fek�dhet. A gy�gyul�s hossz� ideig tart. Artr�zis: �r�kl�tt, lass� lefoly�s� betegs�g, amely b�nul�shoz is vezethet. T�netek: a bemeleg�t�s �s a kif�rad�s egyar�nt f�j a kuty�nak, A felt�p�szkod� kutya zsibbadtnak l�tszik, a mozg�sa pedig visszafogott� v�lik. Cs�p��z�leti diszpl�zia: Az elnevez�s cs�p�torzul�st jelent. Az �z�leti v�pa, combfej vagy a combnyak rendellenesen fejl�dhet, s�lyos esetben az ellaposodott combfej �s az �z�leti v�pa ficamot okoz. T�netek: a h�ts� l�bak az enyhe gyenges�g�t�l a leb�nul�sig terjedhet a betegs�g. Terhel�sre f�jdalom jelentkezik, de az nem jelezheti felt�tlen�l a betegs�g s�lyoss�g�t. Figyelni kell a kiegyens�lyozott t�pl�l�kra, a tests�ly �s a magass�g helyes ar�ny�ra �s a leterhel�sre. Gerincvel�h�rtya-csontosod�s: A gerincvel�t, ak�r az agyat, h�rom h�rtya burkolja be. A 7 �vesn�l id�sebb n�met juh�szkuty�kn�l az egyik h�rtya elcsontosodhat, �s nyomhatja a gerincvel�t. El�sz�r kev�s, majd egyre t�bb izom sorvad el, mert a nyom�s k�vetkezt�ben az idegek elsorvadnak. T�netek: nincs f�jdalom, amely jelezn� a betegs�get. A b�nul�si folyamat lass�, t�bb �ven �t tart. Az els� jel: az egyik h�ts� l�b k�rme karcolja az aszfaltot, majd a kutya imbolyogva, botladozva j�r. Az egyre jobban b�nul� kutya h�zza a h�ts� l�b�t, a karom �s a sz�r lekopik a mancsr�l, k�s�bb pedig a b�r is lehorzsol�dik. F�jdalom n�lk�li, lass� b�nul�sr�l van sz�, a l�bak zsibbadtnak t�nnek. A betegs�g meggy�gy�t�sa ma m�g nem j�r sok sikerrel.

A n�met juh�szkuty�kr�l	Vinis Ferenc	2011.11.10. 14:30
A k�l�nb�z� kutyafajt�kat annak idej�n meghat�rozott feladatok elv�gz�s�re alak�tott�k ki, �gy minden k�llemi t�nyez�nek gyakorlati funkci�ja is volt. A yorkshire terrier sem v�letlen�l lett ilyen kicsi, hiszen szeg�ny munk�sok kuty�jak�nt nem fogyaszthatott sokat, s a b�ny�ba sem lett volna c�lszer� egy bern�thegyi m�ret� j�sz�got letuszkolni, hogy ugat�s�val jelezze a s�jt�l�g-vesz�lyt. ugyan�gy a bullmasztiff hatalmas teste is adott c�lt szolg�lt, hogy a kutya led�nthesse �s fogva tarthassa a vadorz�t a vad�r meg�rkezt�ig, de m�gsem lehetett korl�tlan s�ly�, hiszen akkor nem tudta volna utol�rni a menek�l�t. A t�rsadalmi, gazdas�gi v�ltoz�sok a kutyafajt�k szerep�t, s�t olykor magukat a kutyafajt�kat is megv�ltoztatt�k, illetve az emberi gyarl�s�g �s a p�nzszerz�snek a teny�szt�sben j�tszott jelent�s szerepe r�v�n a legt�bb munkakutyafajta kett�v�lt, ki�ll�t�si- �s munkat�pusra. Se szeri, se sz�ma a f�c�nra k�z�mb�s csodasz�p retrievereknek vagy a f�l�s �s agressz�v dobermannoknak. Napjainkban term�szetesen egyre kevesebb embernek van sz�ks�ge p�ld�ul vad�szkuty�kra, a kutyaels�sorban m�r csak t�rsunk a mindennapokban. De lehet-e az ember legjobb bar�tja egy gyenge idegzet�, �r�kletes betegs�gekt�l szenved n�gyl�b�? A n�met juh�szkuty�t, anno t�bb mint sz�z �ve, igen c�ltudatosan alak�tott�k kiv�l� munkakuty�v�. "A juh�szkutya-teny�szt�s munkakutya-teny�szt�s, �s mindig is annak kell maradnia, k�l�nben t�bb� m�r nem juh�szkutya-teny�szt�s", mondta Max von Stephanitz, akinek a vil�g a n�met juh�szkuty�t k�sz�nheti. Ennek ellen�re ebben a fajt�ban is vil�gosan megfigyelhet� az �n. ki�ll�t�si- �s munkavonalakhoz tartoz� kuty�k elt�r� k�lleme, amely m�g a laikus sz�m�ra is szembet�n�. A l�tsz�lag megoldhatatlan probl�m�t okoz� folyamat valamikor a nyolcvanas �vek elej�n kezd�d�tt, de meg�rt�s�hez kor�bbra kell visszamenn�nk a fajta t�rt�net�ben. Egy adott kutyafajt�t kialakul�sakor hasonl� t�pus� emberek csoportja �lmodta meg, �gy az t�bbek k�z�tt valamely szubjektum kivet�l�se; m�st ig�nyelnek kuty�ikt�l a csivava-tart�k, mint mondjuk a rottweilert kedvel�k. Am�g egy fajt�t ugyanolyan karakter� emberek kezelnek, mint akik l�trehozt�k, az nem, vagy csak kism�rt�kben v�ltozik. Ezen k�v�l a t�rt�nelmi kor is meghat�roz�. A n�met juh�szkutyaeset�ben megv�ltoztak, lazultak a t�rsadalmi elv�r�rok, illetve cs�kkent a gyapj� ir�nti kereslet, �gy a hatalmas birkany�jak is elt�ntek, ezzel p�rhuzamosan viszont n�tt a szolg�lati kuty�k ir�nti ig�ny. Ezek a kuty�k azonban a teny�szt�s sz�m�ra elvesztek, hiszen a k�lyk�k szocializ�l�sa igaz�n csak "kis�zemben" megy, hi�ba pr�b�lkozik teny�szt�ssel a rend�rs�g vagy a katonas�g. Teh�t a n�met juh�szkutya-�llom�ny term�szetes, juh�sz melletti szelekci�s k�r�lm�nyei megsz�ntek. Pedig ez a k�rnyezet hozta l�tre a vil�g legintelligensebb kutyafajt�it, a juh�szkuty�kat. Gondoljunk csak bele, a f�eml�s, vagyis az ember, n�v�nyev�ket �riztet egy h�sev� ragadoz�val! Eme ellentmond�s kezel�s�hez nagyon �rtelmes l�nyre van sz�ks�g: a kuty�ra. A n�met juh�szkutya anyaorsz�gbeli egyes�lete, az SV vezet�s�ge tiszt�ban volt vele, hogy nem csak a kutya k�llem�vel kell foglalkozni, hanem a "software-t" is fejleszteni kell. A h�romf�zis� munkavizsg�kkal �s versenyekkel ugyanazt a ment�lis szintet lehet fenntartani, mint a ny�jak melletti munk�val. A n�met juh�szkutya karakteres, �n�ll� �l�l�ny, m�gis al�rendeli mag�t az embernek. De nem v�grehajt�, hanem egy�ttm�k�d� t�rsa gazd�j�nak, azzal k�tszem�lyes falk�t alkotva. Idegrendszere egy Forma-1-es versenyaut�hoz hasonl�that�, mely pillanatok alatt felgyorsul, de ugyanolyan gyorsan le is tud f�kezni. A n�met juh�szkutya igen gyorsan inger�leti �llapotba ker�l, de hamar meg is nyugszik. Az �rz�-v�d� munk�hoz pedig nyugodt, terhelhet� kutya kell. M�s fajt�k esetleg k�nnyen felp�r�gnek, de azt�n alig lehet �ket le�ll�tani. A teny�szt�snek arr�l kellene sz�lnia, hogy olyan k�lyk�k sz�lessenek, melyek �sei gener�ci�kon kereszt�l megfeleltek a ny�jak melletti munk�t helyettes�t� vizsg�knak �s vizsg�latoknak. Mindez�rt a teny�szt�si szervezet felel�s, mely a k�l�nb�z� vizsg�kat �s eg�szs�g�gyi szur�seket elv�gzi illetve elv�gezteti a teny�szt�kkel. A n�met egyes�let, az SV, �s ennek megfelel�en a hazai MNJK k�l�nb�z� vizsg�kkal teszteli a kuty�k kik�pezhet�s�g�t. A legalapvet�bb ilyen sz�r� az engedelmes vizsga. A kitart�spr�b�n 20 kil�m�tert kell futnia a kuty�nak, majd engedelmess�gi feladatokat v�grehajtania. A teny�szki�ll�t�sokon a hivatalos fajtale�r�shoz (standard) m�rik a kuty�k k�llem�t, de egyben viselked�s�ket is vizsg�lj�k. A b�r�, vagyis az �llat sz�m�ra ismeretlen ember alaposan �ttapogatja, esetleg egy mapp�val az asztalra csap, s�t azt is megfigyelik, l�v�shangra hogyan reag�l a kutya. Mindezek mellett eg�szs�g�gyi vizsg�latok is k�telez�ek, p�ld�ul a cs�p��z�let-r�ntgen, melynek eredm�ny�t�l is f�gg egy kutya teny�szthet�s�ge. A n�met juh�szkutya-�llom�ny sz�r�inek koron�ja a K�rung, azaz a teny�szszemle. Haz�nkban is vannak k�rungmesterek, akik egy adott k�rzet teny�sz�llom�ny�t kezelik. munk�jukat a begy�jt�tt eredm�nyek statisztik�i is seg�tik, �gy javaslatot tehetnek, melyik kuty�t kivel �rdemes p�roztatni. Az �vente megrendezett bundessieger Zuchtschau-n t�bb ezer kutya vonul fel, �gy a k�v�l�ll� is k�pet alkothat arr�l, holt tart az anyaorsz�g teny�szt�se. A l�tsz�m t�red�k�t alkot� kiv�lasztott kit�n� kuty�k meghat�roz� szerepet j�tszanak a teny�szt�sben, a kanok a ki�ll�t�st k�vet�en pillanatok alatt keresett apa�llatokk� v�lnak. K�r�lbel�l a nyolcvanas �vek elej�t�l a n�met juh�szkutya-teny�szt�s�ben is egyre meghat�roz�bb szerepet kezdett j�tszani a p�nz. A b�r�k szerepe hatalmas, a Siegerschau �ri�si felel�ss�g �s lehet�s�g is egyben. A nyolcvanas �vek elej�t�l fokozatosan az ut�bbi kezdett domin�lni. A folyamat sor�n egy divatir�nyzat v�lt meghat�roz�v�. Elkezdt�k a rajzos, fekete h�ttakar�s, ink�bb cser sz�n� egyedeket favoriz�lni, az egy�b sz�n� p�ld�nyok pedig h�tt�rbe szorultak. A k�llemki�ll�t�sok felsz�ness� v�ltak, ehhez j�rultak m�g a csak pap�ron letett munkavizsg�k �s a hamis t�rzsk�nyvek (melyekre napjainkban egy�rtelm�en f�ny der�l a k�telez� DNS-vizsg�latoknak k�sz�nhet�en.) Egyre csak sz�lettek a rajzos k�lyk�k, melyek m�r nem mentek �t minden k�telez� sz�r�n, �gy nem volt neh�z sz�p egyedeket produk�lni. Azoknak viszont, akik ragaszkodtak a k�llem- �s jellemvizsg�latok lelkiismeretes betart�s�hoz, sokkal nehezebb dolguk volt, hiszen nemcsak j� k�llem�, de kiegyens�lyozott, terhelhet� n�met juh�szkuty�kat akartak teny�szteni. Lassan k�t, k�llem�ben elt�r� t�pus kezdett kialakulni a fajt�n bel�l. A fajta eredeti �rt�keit vesz�lyeztet� tendenci�ra szerencs�re felfigyelt az SV jelenlegi vezet�s�ge, �s megtette a sz�ks�ges l�p�seket. 1999 j�liusa �ta p�ld�ul k�telez� az egyedek DNS-vizsg�lata, illetve bevezett�k az universal sieger c�met, melyet csak az a kutyakaphat meg, mely eredm�nyesen szerepel a bundessiegerschau-n �s a bundessiegerpr�fung-on egyar�nt. (ut�bbi a legmagasabb szint�, h�romf�zis� munkakutya-bajnoks�g N�metorsz�gban. A szerk.) Az int�zked�sek fokozatos hat�s�t mutatja, hogy a Siegerschau-n tavaly egy ordas kan m�r m�sodik tudott lenni. Azonban, ahogy Hermann Martin fogalmazott, az SV egy hatalmas haj�, mely nem k�pes gyors fordulatra, hogy lass�, de hat�rozottra igen, azt majd a j�v� d�nti el.

A diszpl�zia	Vinis Ferenc	2011.09.08. 14:14
1.) A kuty�k cs�p�iz�leti diszpl�zi�ja (forr�s: www.diszplazia.hu) A kuty�k cs�p�iz�leti diszpl�zi�ja, vagy m�s n�ven �r�kletes cs�p�ficama a nagytest� kuty�k egyik leggyakoribb s�ntas�got ill. mozg�szavart okoz� betegs�ge. A betegs�g l�nyege hogy a cs�p�iz�letet alkot� combcsontfej nem illeszkedik megfelel�en a medencecsont �z�letet alkot� v�p�j�ba, ami az �z�let r�szleges (esetleg teljes) ficamod�s�val j�r. Az �lland�an ficamod� �z�letben egy id� ut�n porckop�sok j�nnek l�tre a ki-be mozdul� combcsontfej porca �s a medence v�p�j�nak pereme k�z�tt. Mindemellett steril �z�leti gyullad�s, egy id� ut�n porcdegener�ci�, porcfelrak�d�sok, degenerat�v �z�leti elv�ltoz�sok, �sszefoglalva: cs�p��z�leti arthr�zis j�n l�tre. M�r az �z�let r�szleges ficamod�sa ill. az ebb�l ered� gyullad�s is mozg�szavarral j�rhat, de az igazi f�jdalmat �s s�ntas�got a porckop�sok �s az arthr�zisok megjelen�se okozhatja. A kutya fajt�j�t�l, �rz�kenys�g�t�l �s a diszpl�zia m�rt�k�t�l f�gg�en adott esetben j�l toler�lhatja a betegs�get �s ak�r komolyabb t�netek n�lk�l is le�lheti az �let�t. �rz�kenyebb fajt�kn�l, k�l�n�sen nagytest� kuty�k eset�n a betegs�g s�lyos s�ntas�ghoz, mozg�szavarhoz vezethet. Kialakul�s�t tekintve a betegs�g alapvet�en genetikailag �r�kl�dik, hajlamos�that� t�nyez�k�nt szerepelhet, a kutya gyors n�veked�se, t�pl�lkoz�sa, korai terhel�se is. A betegs�g t�netei m�r f�l �s egy �ves kor k�r�l kialakulhatnak, de a k�s�bbi �letkorban b�rmikor jelentkezhetnek A cs�p�diszpl�zia kezel�s�ben enyh�bb esetben gy�gyszeres kezel�s el�rehaladottabb esetben m�t�ti megold�sok j�tszanak szerepet. Itt is fontos kiemelni, hogy csak a kilinikailag diszpl�zi�s, s�nta ill. mozg�szavarral k�zleked� kuty�k eset�ben indokolt diszpl�zia m�t�tet v�gezni. A cs�p�diszpl�zia megel�z�s�ben fontos szerep jut a sz�r�vizsg�latoknak, amelynek sor�n kisz�rik a teny�szt�si szempontb�l agg�lyos sz�l�ket, �gy cs�kkentve a diszpl�zi�val genetikailag terhelt ut�dok sz�let�s�t. M�sr�szt az un. el�sz�r�seken a n�veked�sben l�v� kuty�k cs�p�j�t vizsg�ljuk, hogy m�g id�ben seg�thess�nk a kedvez�tlen cs�p�alakul�ssal rendelkez� kuty�k helyes terhel�s�ben.

Kuty�k idegt�pusai	Vinis Ferenc	2011.04.21. 21:17
1. Szangvinikus (�l�nk, kiegyens�lyozott) A kik�pezhet�s�g szempontj�b�l legalkalmasabbnak tekintett egyedek. Ezek a legkiegyens�lyozottabbak, emellett �l�nks�g �s mozg�konys�g a jellemz�j�k. Az ingerl�sek �s g�tl�sok (pozit�v �s negat�v felt�teles reflexek) egyar�nt k�nnyen kialak�that�k, �s tart�ss� tehet�k a t�pus k�pvisel�in�l. K�nnyen k�pezhet�, �s a munkav�gz�s szempontj�b�l a legmegb�zhat�bbak.     2. Kolerikus (ingerl�keny, lobban�kony) Ezekr�l az egyedekr�l m�r nem mondhatjuk el mindezt. Idegrendszer�k az ingerl�sre gyorsan reag�l, a g�tl�sok azonban lassan fejl�dnek ki. Minthogy a kik�pz�s a pozit�v �s negat�v felt�teles reflexek �sszhangj�n nyugszik, az ut�bbi t�pusn�l g�tl�sos folyamatok (a negat�v felt�teles reflexek) kialak�t�s�ra �s egyens�lyban tart�s�ra igen sok energi�t kell ford�tani.     3. Flegmatikus ( nyugodt, nemt�r�d�m) A sz� jelent�s�b�l kiindulva nehezen ingerelhet�, nyugodts�gukon t�lmen�en sok egyedre a kifejezett lustas�g is jellemz�. Emellett m�gis kiegyens�lyozott idegm�k�d�s�ek, a kik�pz�s�k nagy t�relmet ig�nyel, de megfelel� b�n�s �s m�dszerek alkalmaz�sa eset�n munk�ra haszn�lhat�k.     4. Melank�likus (gyenge, g�tl�sos) B�skomor emberhez hasonl�that�k, igen gyeng�k az idegfolyamatok, t�bbs�gben vannak a g�tl�sok. F�l�nks�g�k �s kiegyens�lyozatlans�guk miatt kik�pz�sre �ltal�ban alkalmatlanok.

Ez a gond a mai kuty�kkal	Vinis Ferenc	2011.04.21. 21:16
Szegv�ri Ferenc  |  2003. november 21.   Gy�ztes csapaton ne v�ltoztass! - ez a b�lcs mond�s nemcsak a sportban, hanem az �let sz�mtalan m�s ter�let�n is meg�llja a hely�t. Az ember azonban m�r csak olyan, hogy soha nem el�gszik meg azzal, ami van: mindent �tgy�rna, �tszabna, �tform�lna. Pedig egy t�k�letesen m�k�d� g�pezeten ak�r egyetlen csavart is neh�z �gy megv�ltoztatni, hogy az att�l m�g jobban m�k�dj�k: val�sz�n�bb, hogy a m�dos�t�s zavart fog okozni, s az eszk�z kev�sb� fog megfelelni a c�lnak. Ilyen t�k�letes g�pezet, j�l bev�lt modell, "gy�ztes csapat" volt a n�met juh�szkutya is. el�ny�s k�ls� �s bels� tulajdons�gainak, k�zt�k �ppen a v�gletekt�l mentes, term�szetes testalkat�nak �s kiegyens�lyozott term�szet�nek k�sz�nhet�en ez a fajta a ny�j�rz�st�l a rend�rs�gi szolg�laton �t a vakvezet�sig a legk�l�nf�l�bb feladatok teljes�t�se k�zben egyform�n meg�llta a hely�t. A modern teny�szt�si divatir�nyzatok ezt a "cs�csmodellt" is megpr�b�lt�k �ttervezni - de vajon haszn�ra v�lhat-e b�rmif�le �talak�t�s a vil�g legsokoldal�bb munkakuty�j�nak?   A t�retlen kezdetek N�metorsz�g 1899. Megalakul az SV, a n�met juh�szkutya anyaorsz�gi fajtaegyes�lete. C�ljait alapokm�nya �gy hat�rozza meg, hogy egy olyan "mindenes" munkakutyafajt�t kell teny�szteni, amely az �let minden ter�let�n szolg�lja az embert. Az optimumok fajt�j�nak atyja Max von Stephanitz �r, lovass�gi kapit�ny kor�t mintegy sz�z �vvel megel�zve a "hardver" �s a "szoftver" egys�g�nek fontoss�g�t szem el�tt tartva keltette �letre a fajt�t. Amely fajta fel�p�t�s�t a farkas, term�szet �ltal t�bb t�zezer �ven �t tesztelt param�tereinek, viselked�sbeli tulajdons�gait pedig kiegyens�lyozott �szt�nadotts�gainak k�sz�nheti. Gondoljuk csak v�gig ragadoz� �llat n�v�ny ev�ket �riz az ember elv�r�sainak megfelel�en. Ez a sokr�t�s�g a sokir�ny� alkalmazhat�s�g magyar�zata. Mindezek k�vetkezt�ben a fajtale�r�st k�vetve nincs benne semmi t�lz�s csak k�vetkezetes elv�r�s �s megfeleltet�s, azaz semmi divat, amely az id�ben ugorva m�r korunk ember�nek elv�r�sa, vagy �zleti �rdeke. Max von Stephanitz �s t�rsai mint az egyes�let alap�t� tagjai egyazon felfog�ssal �s ig�nyess�ggel nemes�tett�k a fajt�t �s b�r divatir�nyzatok abban az id�ben is megk�s�relt�k a n�met juh�szkutya fizikai �s ment�lis param�tereinek megv�ltoztat�s�t, a fajtale�r�s h� papjai nem engedtek a kis�rt�snek. Az 1910-es �vekben bevezet�sre ker�lt a munkavizsga, mint teny�szt�sbev�teli k�telezetts�g, az 1920-as �vek elej�t�l pedig a k�rung, magyarul a teny�szegyed kiv�laszt�s�nak int�zm�nye. A korabeli teny�sz- �s teljes�tm�nyb�r�k magas szint� mor�lis �s szakmai ig�nyess�ge volt a vil�gh�rn�v garanci�ja. Ez az id�szak az 1970-es �vek v�g�ig tartott. Az SV vezet�s�nek utols� r�gi v�g�s� eln�ke Christopher Rummel �r t�voz�s�val a n�met juh�szkutya t�rt�nelm�nek leg�jabb kora kezd�d�tt, amely napjainkban eszkal�l�dik. Az SV �j vezet�se - engedve a kor "kereskedelmi" - nyom�s�nak tagtoborz� akci�t hirdetett (1984) �s az anyaegyes�let tagl�tsz�ma soha nem l�tott cs�csot �rt el. A 100.000 tag hatalmas anyagi b�zist teremtett, csakhogy a mennyis�gi n�veked�ssel bek�vetkezett "h�gul�s" elterelte a figyelmet a fajta stephanitzi alap�rt�keinek k�vetkezetes meg�rz�s�r�l.   Az olyan, nem felt�tlen�l az! Az 1980-as �vek elej�t�l az �j eln�k Hermann Martin �r, - a kor�bbi teny�szt�si f�fel�gyel� �j im�zst adott a fajt�nak, amelyet "hith�" m�don mindenkinek k�vetnie illett, kellett. A "modern" t�pus� n�met juh�szkutya mintap�ld�nya a "Komissz�r Rex" megjelen�s� kutya lett. A telt kontrasztos sz�nezet, szemben a hagyom�nyos kev�sb� dekorat�v sz�nvari�ci�kkal, hatalmas vonzer�nek bizonyult �s t�megek mozdultak el a dikt�lt ir�nyba. Ett�l az id�pontt�l dat�l�dik a h�tuls� harmad l�nyeges m�dosul�sa, az �gynevezett r�gi t�pus� sz�gletesebb kont�rokat mutat� megjelen�si forma helyett az �velt fels� vonal, a lekerek�tett fart�j�k v�lt k�zkedvelt�. Mivel a sz�gell�sek v�ltoz�sai statikai m�dosul�sokat eredm�nyeztek - ez�ltal az al�t�maszt�si pont h�tratol�dott,- l�nyegesebb terhel�st okozva a cs�p�iz�leteknek, ezzel a t�nnyel �rdemben akkor senki sem foglalkozott. Sorolni lehetne m�g az egy�b faktorokat, amelyek nem csak anat�miai, hanem ment�lis �rt�keket is fel�ldoztak a divat �s a p�nzszerz�s olt�r�n. Az SV szervezeti n�veked�se a szakmai k�vetkezetess�g fellazul�s�t is eredm�nyezte, kialakultak olyan �rdekcsoportok, amelyek a k�nnyebb ellen�ll�s ment�n eln�z� teljes�tm�nyvizsg�k �s k�rungok k�vetkezt�ben teny�szt�sbe vontak olyan egyedeket is, amelyek meg se k�zel�tett�k a standard elv�r�sait. Nos ekkor ker�lt ocs� a b�z�ba �s ezt csak tet�zte a k�l�nb�z� szoros rokonteny�sztet�sek k�vetkezt�ben egys�ges fenot�pus� vonalalap�t� �szok megjelen�se, amely egyedek sz�rmaz�si adatai nem minden esetben fedt�k a val�s�got.   Az egyre belterjesebb� v�l� folyamat ... �s ekkor m�r az 1990-es �vek v�ge fel� j�runk - k�ls� megnyilv�nul�sai m�r egzakt beavatkoz�st ig�nyeltek. Bevezet�sre ker�lt a DNS alap� sz�rmaz�sazonos�t�si vizsg�lat. Azonban emellett m�g sz�mos jel mutatott arra, hogy �llom�nyszinten jelentkez� probl�m�kat kell miel�bb hat�rozottan �s hat�konyan kezelni, k�l�nben elker�lhetetlen a fajta haszn�lati �rt�keinek v�gleges devalv�l�d�sa. Hermann Martin urat 1994-t�l Peter Messler �r k�vette az eln�ki sz�kben, azonban nem tudta mentes�teni mag�t az el�z�ekben m�r eml�tett �rdekcsoportok hat�sai al�l, ez�ltal bizonyos �rtelemben egy�tt sodr�dott az �rral. 2002 december�ben, hogy az SV vezet�s�g v�laszt� k�zgyul�s�n Wolfgang Henke �r szem�ly�ben egy menedzser t�pus� eln�k ker�lt megv�laszt�sra �s a vezet�s�g tagjai olyan hiteles szaktekint�lyek lettek (Erich Orschler, Dr. Helmut Raiser, G�nther Diegel), akik a kialakult helyzetet magas szint� szakmai tud�suk �s gyakorlatias probl�mamegold� k�pess�g�k birtok�ban kezelik �s v�rhat� (elv�rhat�) t�l�k a fajta nimbusz�nak helyre�ll�t�s�t. Ennek egyik szeml�ltet� bizony�t�ka a Dr. Helmut Raiser sz�vets�gi teny�szt�si fel�gyel� �ltal javasolt m�dszer, amelynek alapelve leegyszer�s�tve, hogy   A "sz�p" kutya is rendelkezzen m�rhet� munkakutya-tulajdons�gokkal, de a "cs�csraj�ratot" munkakutya is feleljen meg a fajtale�r�sban

N�metjuh�sz t�t�nete	Vinis Ferenc	2011.04.21. 21:15
100 �ves a n�met juh�szkutya A vil�g legn�pszer�bb �s legsokoldal�bb kutyafajt�j�nak a t�rt�nete a m�lt sz�zad v�g�n, egy sz�p �szi napon kezd�d�tt a Rajna v�lgy�ben. Egy fiatal neh�zlovass�gi seg�dtiszt, Max von Stephanitz, �ppen a k�zeli hegyekben gyakorlatozott csapat�val. Max, aki csup�n �desanyja miatt v�lasztotta a katonatiszti p�ly�t, pedig val�j�ban sz�vesebben lett volna gazd�lkod�, unatkozva b�mult lefel� a v�lgybe. Nem mondhatni, hogy ott valami k�l�n�s t�rt�nt volna: egy p�sztor terelte ny�j�t a legel�n kereszt�l. A juhok mozg�s�t, meg�lljanak-e vagy tov�bbmenjenek, balra forduljanak-e vagy jobbra, k�t kutya ir�ny�totta, szinte minden parancssz� n�lk�l, puszt�n gazd�juk gesztusai alapj�n. A harminc�ves katonatisztet leny�g�zte a l�tv�ny. A p�sztor mint egy f�parancsnok ir�ny�totta a sereget, a birk�kat, k�t lovas fut�ra, a kuty�i seg�ts�g�vel. Ilyen pontoss�gnak eddig csak katonai hadgyakorlatokon volt szemtan�ja. Max von Stephanitz �let�ben az �llatvil�got eleddig egy papag�j k�pviselte, s kuty�kkal csup�n a nyeregb�l lepillantva ker�lt kapcsolatba. A rajnai “p�sztor�ra” folyam�n azonban azonnal felismerte a k�t p�sztorkutya k�l�nleges k�pess�geit: engedelmess�g�ket, intelligenci�jukat �s teljes�t�k�pess�g�ket. Ilyen �llatok neki is kellenek, hat�rozta el, minden �ron, m�g ha saj�t mag�nak is kell kiteny�szteni �ket, mert p�nz�rt esetleg nem tehet szert r�juk. Hamarosan el is kezdte keresni az ide�lis p�sztorkuty�t, de sok�ig nem tal�lt megfelel� p�ld�nyokat, olyan nagy volt a k�l�nb�z� helyi v�ltozatok sz�ma. Hogy minden idej�t a nagy feladatnak szentelhesse, Stephanitz 1898-ban otthagyta a katonas�got is. Igaz, erre az is k�nyszer�tette, hogy ny�rspolg�r k�rnyezete nem n�zte j� szemmel egy sz�n�szn�vel k�t�tt h�zass�g�t. Miut�n a fels�-bajor Kottgeiseringben hatalmas f�ldet v�s�rolt �s kialak�totta Haholz-Wieshof nev� csal�di birtok�t, szert tett els� juh�szkutya kanj�ra is. 1898 janu�r 15-�n v�s�rolta az akkor h�rom �ves Hektor Linksrheint egy frankfurti teny�szt�t�l, Sparwassert�l. A 200 m�rk��rt v�s�rolt Hektort Stephanitz k�s�bb �tkeresztelte Horand von Grafrath-ra. Horand egyes t�rzsk�nyvi sz�m�val minden n�met juh�szkutya �satyja. 61 centim�teres marmagass�g�val, sz�p vonalaival �s nemes fej�vel szinte m�r megtestes�tette az ide�lis teny�szc�lt. Egy �vvel kor�bban Stephanitz v�s�rolt m�r egy n�st�nyt is, az ismeretlen sz�rmaz�s� Freya von Grafrath-ot, �t azonban csak k�s�bb vette fel a t�rzsk�nyvbe.

N�metjuh�sz �ltal�nos gondoz�si tudnival�k	Vinis Ferenc	2011.02.08. 19:58
Sz�rzet�pol�si ig�nye: A n�met juh�szkuty�t rendszeresen �t kell kef�lni, hogy elt�vol�ts�k az elhalt vagy meglazult sz�lakat a s�r�, gyapjas aljsz�rzetb�l. A lak�sban tartott kuty�knak t�bb gondoz�sra van sz�ks�g�k, mint a szabadban �l�knek; az el�bbiek eg�sz �vben folyamatosan vedlenek, b�r az elhullatott sz�r mennyis�ge tavasszal �s �sszel megn�. A karmait r�viden kell tartani. Tan�t�sa: A fajta rendk�v�l �rtelmes, sz�vesen �s gyorsan tanul, �s �lvezettel hajtja v�gre a parancsokat. �rz�kenyen reag�l a vele szemben haszn�lt hanghordoz�sra. Ha a nevel�s sor�n egy�rtelm�en, �szint�n �s k�vetkezetesen b�nnak vele, akkor nem okozhat k�l�n�sebb meglepet�seket. Mozg�sig�nye: A n�met juh�szkuty�t csal�di kutyak�nt tart�k gyakran megfeledkeznek arr�l, hogy ennek az �llatnak igen sok mozg�sra van sz�ks�ge. A kutya sokkal el�gedettebb lesz, ha hossz� s�t�kat tesznek vele, ahol futkoshat, apport�rozhat vagy �szhat is. Erre naponta legal�bb egy �r�t kell sz�nni. Ha nem mozgatj�k, foglalkoztatj�k eleget, maga keres mag�nak elfoglalts�got, ami nem biztos, hogy gazdi tetsz�s�t is elnyeri. Ha j� a kapcsolata a gazd�j�val, akkor a p�r�zr�l elengedve sem k�borol messzire t�le. Alkalmaz�sai: Ez az �llat nem �rzi j�l mag�t, ha nincs mit tennie; a n�met juh�szkutya a vil�g egyik legn�pszer�bb munkakuty�ja. Haszn�lja a rend�rs�g �s a katonas�g; kutat�si �s ment�si feladatokban vesz r�szt, de dolgozik vakvezet� �s k�b�t�szer-keres� kutyak�nt is. Emellett j�l szerepel az �gyess�gi �s az engedelmess�gi pr�b�kban is. Kimondottan j� v�laszt�s az olyan, sportos �letm�dot �l� szem�lyek sz�m�ra, akik sz�vesen pr�b�lnak ki �jfajta dolgokat a kuty�jukkal. Mivel nagyon csal�dcentrikus, kiv�l�an alkalmas csal�di kuty�nak is.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk