K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

N�metjuh�sz v�rm�rs�klete	Vinis Ferenc	2011.02.08. 19:54
Jelleme: Igen �rtelmes �s munkaszeret� fajta. �szreveszi, s�t meg is �rti, mi zajlik a k�rnyezet�ben, s term�szetes feladat�nak tekinti a csal�dtagok, az otthon �s a csal�d tulajdon�nak v�delm�t. Rendk�v�l h�s�ges, gyeng�d, bar�ts�gos �s magabiztos. Noha a csal�d minden tagj�val – a gyerekekkel is – j� viszonyban van. A teny�szt�s sor�n az olyan egyedek kiv�logat�s�ra t�rekedtek, melyek nagyon h�s�gesek csal�djukhoz, de sz�ks�g eset�n tudnak gazd�t v�ltani. Erre a szolg�lati c�l� k�pz�s sor�n sz�ks�g is van, a kutya nem „betegedhet bele” ha �j vezet�t kap. Kiv�l� a szimata. Sz�rzete minden id�j�r�sban megfelel� v�delmet ny�jt, ez�rt a n�met juh�szkutya nyugodtan tarthat� ridegen is. Megjegyzend�, hogy t�rsas�g tekintet�ben m�s kuty�k nem helyettes�thetik a gazda szerep�t. A n�met juh�szkutya �let�nek k�zpontj�ban a gazda �ll, �s minden igyekezet�vel azon van, hogy a kedv�ben j�rjon. A fajta nem val� olyan embereknek, akik sokat vannak t�vol otthonr�l; ha ugyanis nem kap el�g figyelmet a gazd�j�t�l, �gy �rzi, hogy b�ntet�sben van. T�rsas viselked�se: A n�met juh�szkutya nagyon j�l kij�n a gyerekekkel, felt�ve, hogy azok tisztelettel b�nnak vele. Mindenk�ppen tudni kell r�la, hogy ha a bar�tokkal folytatott j�t�k eldurvul, ez a kutya a csal�dhoz tartoz� gyermekek v�delm�re kel. Az idegenekkel szemben �vatos, de ha a gazda azt jelzi, hogy minden rendben, akkor nem viselkedik ellens�gesen vel�k. A csal�d bar�tait lelkesen fogadja. A megfelel�en szocializ�lt n�met juh�szkuty�nak sem fajt�rsaival, sem m�s h�zi�llatokkal nem lehet gondja.

N�metjuh�sz megjelen�se	Vinis Ferenc	2011.02.08. 19:43
Sz�rmaz�si hely:N�metorsz�g Eredeti feladata:Alapvet�en juh�szkutya, de intelligenci�j�nak k�sz�nhet�en sok m�s feladatra is alkalmas. Eredeti neve:Deutsche Sch�ferhunde Angol neve:German Shepherd Dog Eredete:Egy n�met lovaskapit�ny, Max von Stephanitz „alkotta” meg a n�metalf�ldi juh�szkuty�kb�l a valamikor a XIX. sz�zadban.   Teste: T�rzs�nek fels�vonala a nyak illeszked�si pontj�t�l indul, a magas maron �s az egyenes h�ton kereszt�l az enyh�n csapott farig t�r�s n�lk�l fut le. A h�t kell�en hossz�, feszes, er�s �s j�l izmolt. Az �gy�k sz�les, r�vid, er�s �s j�l izmolt. A far hossz� �s enyh�n csapott. Alapj�t a medence- �s keresztcsont k�pezi. Mellkasa sz�les az als� r�sze hossz� �s kifejezett. A bord�k kell�en dong�sak. Fark�n d�s a sz�rzete, legal�bb a cs�nkig �r, de a hossza nem haladja meg a h�tuls� l�bk�z�p fel�t. Nyugalomban a kutya enyhe �vben hordja. Izgalomban �s mozg�s k�zben feljebb emeli de maximum v�zszintesig. Mells� v�gtagjai oldalr�l egyenesek, szemb�l n�zve p�rhuzamosak. Az alkar, amely minden oldalr�l egyenesnek l�tszik, sz�raz �s izmos. H�ts� v�gtagjai kiss� h�tra�ll�tottak, h�tulr�l n�zve a v�gtagok p�rhuzamosak. Combja er�s, izmos. A cs�nk�z�let er�s �s feszes, alatta a h�tuls� l�bk�z�p f�gg�leges. Mancsai kerekdedek, j�l z�rtak, dombor�ak. Nem lehetnek sem t�l ny�jtottak („ny�lmancs”), sem t�l r�videk („macskamancs”). A talpp�rna kem�ny, de nem merev. A karmok er�sek, s�t�t sz�n�ek. Feje: Az �k alak� fej hossza nagyj�b�l a marmagass�g kb. 40%-a. Nem lehet durva, vagy �pp t�l finom. �sszess�g�ben sz�raz, a f�lek k�z�tt m�rs�kelten sz�les. A homlok el�lr�l �s oldalr�l n�zve csak enyh�n dombor�. A k�z�pbar�zda nincs, vagy csak alig l�that�. Az agykoponya �s az arckoponya hossz�nak ar�nya k�zel 50-50%. Az agykoponya sz�less�ge nagyj�b�l megegyezik hossz�val. Fel�lr�l n�zve a f�lekt�l az orr fel� fokozatosan keskenyedik. Az �llcsont �s az �llkapocs er�teljes. harap�sa oll�szer�. Az orrh�t egyenes, p�rhuzamos a homlok vonal�val. T�r�s, vagy domborulat az orrh�ton nem k�v�natos. Az orra mindig fekete. Az ajkak feszesek, j�l z�r�dnak �s s�t�t sz�n�ek. Szeme k�zepesen nagy, mandulaform�j�, kiss� ferde metsz�s�, nem kid�lled�. A szem sz�ne sokszor harmoniz�l a sz�rzet sz�n�vel, de a s�t�t szem k�v�natosabb. K�z�pnagy, alapj�ban sz�les, magasan t�z�tt, fel�ll�, el�re fordul�, a hegy�n cs�csban v�gz�d� f�le van. A k�t f�l tengelye p�rhuzamos, nem lehet el�ll� vagy �pp befel� buk�. Hiba az el�rebicsakl�, a laza, billeg� �s a l�g� f�l. Mozg�s k�zben, illetve nyugalmi �llapotban leengedett f�l nem hiba. Marmagass�ga: A kanok ide�lis marmagass�ga 62,5 cm, a szuk�k� 57,5 cm; ett�l az �rt�kt�l mindk�t ir�nyban 2,5 cm elt�r�s megengedett. Testt�mege: 25-40 kg Sz�rzete: A n�met juh�szkutya h�rom sz�rzett�pussal ismert: - A sima f�lhossz� sz�rzet: A n�met juh�szkutya szab�lyos sz�rzete a kem�ny fed�sz�rzet l�gyabb aljsz�rzettel. A fed�sz�r egyenes, durva �s a testhez szorosan simulnak. A fejen, bele�rtve a f�lek k�z�tti r�szt, a v�gtagok el�ls� oldala, a mancsok �s l�bujjak sz�rzete r�videbb. A nyakon kiss� hosszabb �s d�sabb. A l�bakon eg�szen a l�bk�z�pig szint�n hosszabb. A combokon pedig a sz�rzet m�g hosszabb, �n. nadr�got form�l. Csak ez a sz�rt�pus elfogadott a standard szerint. - A sima, hossz� sz�rzet: Hossz�ban �s a sz�rsz�lak lefut�s�ban t�r el az el�z�t�l. Hosszabb. �s sokszor nem egyenes lefut�s� a sz�rsz�l, �s a sz�rzet nem simul a testhez. Legink�bb a f�lek belsej�ben, a f�l m�g�tt, a mells� l�bak h�tuls� r�sz�n a combokon �s a farkon hosszabb, d�sabb a sz�rzet. Nem k�v�natos sz�rt�pus. - Hossz� sz�rzet: A sz�rzet j�val hosszabb mint az el�z�ekben le�rt sz�rt�pusokn�l. Az aljsz�rzet hi�nyzik, a sz�rzet laza szerkezet�, sokszor a h�t k�z�pvonal�ban v�laszt�kot k�pez. Mivel ez a sz�rzet kev�sb� ellen�ll� az id�j�r�ssal szemben, �gy nem k�v�natos, az ilyen sz�rzet� egyedek nem teny�szthet�ek. Sz�nei: Sz�ne fekete, v�r�sesbarn�t�l a barn�n �s a s�rg�n kereszt�l a vil�gossz�rk�ig terjed� jegyekkel. Egysz�n� fekete, ordas s�t�t foltokkal, fekete nyereggel �s maszkkal. Kis feh�r mellfolt, vagy kivil�gosodott sz�rzet a v�gtagok bels� oldal�n nem k�v�natos, de megengedett. Minden sz�nv�ltozatn�l az orrt�k�r fekete legyen. A kev�s, vagy hi�nyz� maszk, vil�gos, vagy s�rg�s szem, vil�gost�l a feh�rig terjed� jegyek a mellkason �s a v�gtagok bels� oldal�n, v�r�s farokv�g �s vil�gos karmok, az elmos�d� sz�nek, mind pigment hib�nak min�s�lnek �s �gy is kell �ket �rt�kelni. Az aljsz�rzet enyh�n sz�rk�s �rnyalat�. A feh�r sz�n nem enged�lyezett. Alomsz�ma: 6-10 k�ly�k V�rhat� �lettartama: 10-12 �v

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk